Tight bounds for NF-based bounded-space online bin packing algorithms

In Zheng et al. (J Comb Optim 30(2):360–369, 2015) modelled a surgery problem by the one-dimensional bin packing, and developed a semi-online algorithm to give an efficient feasible solution. In their algorithm they used a buffer to temporarily store items, having a possibility to lookahead in the list. Because of the considered practical problem they investigated the 2-parametric case, when the size of the items is at most 1/2. Using an NF-based online algorithm the authors proved an ACR of 13/9 = 1.44 … for any given buffer size not less than 1. They also gave a lower bound of 4/3 = 1.33 … for the bounded-space algorithms that use NF-based rules. Later, in Zhang et al. (J Comb Optim 33(2):530–542, 2017) an algorithm was given with an ACR of 1.4243, and the authors improved the lower bound to 1.4230. In this paper we present a tight lower bound of h∞ (r) for the r-parametric problem when the buffer capacity is 3. Since h∞ (2) = 1.42312 …, our result—as a special case—gives a tight bound for the algorithm-class given in 2017. To prove that the lower bound is tight, we present an NF-based online algorithm that considers the r-parametric problem, and uses a buffer with capacity of 3. We prove that this algorithm has an ACR that is equal to the lower bounds for arbitrary r. © Springer Science+Business Media, LLC 2017

Vallásszabadság az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatában

Az emberi jogok nemzetközi dokumentumokban való megfogalmazásának a közelmúltban végbement általánossá válásával azonban ez a megállapítás új tartalommal látszik megtelni. Széles körben elterjedt vélekedés az alkotmányjog tudományának művelői körében, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság minden szabadságjogok anyajoga és forrása. Jelen van ugyanis – és a 20. század kiterjedt állami szerepvállalásával még erősödött is – az államérdek, az államcélok korlátozó hatása, amely esetenként határt szabhat az emberi jogok érvényesíthetőségének. Hatást gyakorolnak továbbá a vallásszabadság körébe tartozó ügyek megítélésére azok a társadalmi változások, amelyek egyre sokszínűbbé teszik az európai államok felekezeti megoszlását, gyengítve vagy éppen felerősítve egyes történelmi gyökerű ellentéteket. Európában az emberi jogok védelmét napjainkban nemzetek feletti szinten leghatékonyabban az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) képes ellátni. A Bíróság 1976-ban tárgyalt először olyan ügyet, amelyben a lelkiismereti és vallásszabadság védelmét biztosító 9. Cikk sérelmét állították a kérelmezők1. Egészen 1993-ig kellett azonban várni arra, hogy a testület a vallásszabadság Egyezménnyel ellentétes korlátozása miatt marasztalja el valamelyik tagállamát. 2. Az érintett állam Görögország volt, amely az egyházakkal kapcsolatos sajátos állami berendezkedése (az ortodox egyház domináns felekezetként való elismerése, a prozelitizmus tilalma, az istentiszteleti helyek megnyitásával kapcsolatos korlátozások) miatt ezt követően több alkalommal is képtelen volt arra, hogy jogszabályainak és igazgatási gyakorlatának az európai elvárásokkal való összhangját igazolja. 3. Mivel az ügyek hátterében ugyanaz a jogi környezet húzódott meg, a Bíróság – noha kétségtelenül fontos megállapításokat tett a vallásgyakorlás korlátozásának megengedhetőségével kapcsolatban – nem volt képes kimunkálni a 9. Cikk által biztosított emberi jog védelmi mechanizmusának elvi alapjait. Ebből a szempontból korszakhatárt jelentett az 1999-es év, amikor a testület által tárgyalt, vallásszabadsággal kapcsolatos ügyek száma megtöbbszöröződött, s ez lehetőséget biztosított olyan kérdések vizsgálatára, amelyek meghatározó jelentőségűek a 9. Cikken alapuló gyakorlat kialakításában. Jelen dolgozat arra vállalkozik, hogy elemezze a Bíróság legjelentősebb vallásszabadsággal kapcsolatos határozatait, s a hangsúlyok kiemelésével feltárja a döntésekből kirajzolódó tendenciákat 4. Mindennek a vizsgálata pedig arra keresi a választ, hogy milyen lesz a vallási közösségek jogi kezelése a 21. század Európájában: érvényesül-e a sokféleség toleranciát erősítő hatása, vagy ellenkezőleg, más jogokra vagy méltányolható célokra tekintettel nagyobb tér nyílik a vallásszabadság állami korlátozására